Na nem mindegy mit, most nem borra, vagy más szeszes italra gondoltunk, hanem vízre, vagy olyan folyadékra, amelyek a legkönnyebben felbonthatók vízre és egyebekre (pl. ízesítés nélküli tea).

Nehogy azt gondold, hogy inni csak nyáron kell, télen is gondok származhatnak a kevés folyadékbevitel miatt. Ráadásul sokan azt hiszik, hogy gyümölcslével, gyümölcsökkel, kávéval, teával, tejjel, levessel helyettesíthetik a vizet. Ez részben így is van, ám ezekben olyan pluszok vannak, amikkel másképpen is számolni kell: szénhidrátok, zsírok, rostok, só.

Tehát a legjobb, ha a folyadékbevitel legnagyobb részét a víz teszi ki.

Mikor kell több folyadék (legalább 3-4 liter, és lehetőleg víz)?

amikor intenzíven mozogsz (tehát ha télen mozogsz, akkor télen is)
ha az átlagnál nagyobb a testsúlyod (most nem a túlsúlyra gondolunk elsősorban)
ha hosszú ideig magasabb hőmérsékletű helyen tartózkodsz (pl. a napon, vagy szaunában, szoláriumban)
menstruációs időszakban

Ha nem mozogsz sokat, tehát pl. ülőmunkát végzel, nem tartózkodsz sokáig a napon, akkor is napi 7-9 pohár (2,5 deciliterrel számolva poharanként) víz fogyasztása szükséges.

Mi jelzi azt, hogy nem iszol elég folyadékot?

kiszárad a szád (és az ajakbalzsam sem ér semmit)
szárazabb, sérülékenyebb a bőröd (és a szuper testápoló sem segít)
többször megfájdul a fejed (és hiába a fejfájáscsillapító)
nehezebben koncentrálsz (és hiába iszol kávét)
fáradékony vagy (és hiába alszol eleget)
indokolatlan éhséged támad (nem kell mindjárt kezdődő cukorbetegségre gondolni, lehet, hogy csak nem iszol eleget)
emésztési problémák (hiszen nincs elég kitöltőanyag, azaz víz, hogy a szükségtelen dolgok távozhassanak)

Bármelyik áll is fenn, esetleg több is egyszerre, lehet, hogy csak kevés folyadékot veszel magadhoz. Persze nem fog egyik napról a másikra a dolog helyreállni, de próbáld csak meg, hogy ha egy hétig minden nap legalább 10 pohár tiszta vizet (VIZET) magadba “erőltetsz”, csökkenni fognak a tünetek.

Az sem mindegy, milyen víz…

Csapvíz, forrásvíz, ásványvíz?

Ha rendszeresen ásványvizet iszol, törekedj olyan víz fogyasztására, amelynek a legkevesebb az oldott ásványi anyag tartalma. Tehát ha olyan vizet fogyasztasz, aminek jóval 500 milligramm felett van az ásványi anyag tartalma, azt felejtsd el napi fogyasztásra. Biztos megköveznek a nagy “vízgyártók” minket, de a legjobbak napi fogyasztásra a legolcsóbb kategóriájú Mizse, Aquarius és Jégkristály vizek, és természetesen a szénsavmentes változatuk. A lényeg, hogy minél kevesebb karbonát, és nátrium legyen benne. A nátriumtől lesz egyébként édeskés a víz. Ha magas a magnézium, vagy vas tartalma, azzal csak jól jársz.

Ha csapvizet iszol, azt mindenképpen szűrd meg. Nagyon jó kancsós szűrőrendszereket lehet kapni áruházakban. Egy szűrőbetéttel minimum 100 litert, de akár 150-et is megszűrhetsz. Ezek megszűrik a klórt, a nehézfémeket, stb., amik valljuk be, elég vastagon folynak a csapból.

Persze a legszerencsésebbek forrásvizet isznak, tiszta, vegyszermentes forrásból. Rendszeres fogyasztás esetén azonban itt is kérdezd meg a tisztiorvosi hivatalt a forrás ihatóságáról, ásványi anyag tartalmáról. Ha lehet, vizsgáltasd is be a vizet, mert lehet, hogy valami Rád káros, esetleg valamiból túl sok van benne.

Mikor elég?

Tulajdonképpen semmikor. Ha több vizet illetve folyadékot iszol, az nem baj (persze a vesédnek is bírnia kell a tempót). Elsősorban szénsavmentes vízet fogyassz a szükséges mennyiségben, ha mást is szeretnél inni, azt ezen felül tedd és lehetőleg a gyümölcslé ne tartalmazzon hozzáadott cukrot, a levesben ne legyen sok só, a teát, kávét módjával és lehetőleg a legkevesebb ízesítéssel fogyaszd.

Az sem másodlagos, hogy a folyadékbevitelt ne estére időzítsd, hanem délelőttre, és nappalra, mert ha az esti “nyugodtságban” fogyasztod el a több pohár vizet, akkor bizony fel kell majd kelned éjszaka.

Ha vese-, szív-, vagy más problémád van, kérd ki orvosod tanácsát is!