Talán sosem volt olyan nagy szüksége még az embereknek arra, hogy méregtelenítsék a szervezetüket, mint ma.

Ételeink túlnyomó része mesterséges anyagokkal van teletömve, ivóvizünk vegyszerektől hemzseg, a zöldségek-gyümölcsök klónozottak vagy gyomirtó szerekben fürdenek, a levegő pedig fényévekre van már attól a tisztaságtól, amit anno, eleink a Kárpát-medencébe érkezve magukba szívhattak.

A mérgekkel teli szervezet segítségért kiált: betegségeket, panaszokat produkál, hogy észrevegyük kérését: kevesebb mérget egyél meg! Tisztíts meg! Migrén, álmatlanság, stressz, emésztési panaszok, allergia, magas vérnyomás, pánikbetegség… csak, hogy a leggyakoribbakat említsük. S hogy mivel segíthetünk? Elsősorban egészséges ételekkel: házi sütésű péktermékekkel, ásványvizekkel, házi húskészítményekkel, vegyszermentes (idénynek megfelelő) zöldségekkel-gyümölcsökkel, és méregtelenítéssel.

Csodaerejű búzafűlé

A búzafű pár napos hajtásait learatva, és azt préselve nyerjük ki a búzafű levét.Préselése azért szükséges, mert még a zöld búzafüvet az állatok gyomra meg tudja emészteni (növényi rostjait), addig az emberi gyomor erre képtelen. A búzafű egészséges alapanyagok tárházát tartalmazza: klorofil, aminosavak, ásványi anyagok, vitaminok és enzimek. Így összegzi a gyógynövények egyedi tulajdonságait és emellett növelik egymás jótékony hatását. Néhány fogyasztó otthon neveli és készíti el mindennapi búzafűlevét, de a XXI. századi életforma miatt már egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a különböző feldolgozott termékek.

Története

A búzafű gyógyító tulajdonságának története több mint 5000 éves múlttal rendelkezik.Egyes állítások szerint az ókori Egyiptom lakói „Isis ajándékaként” nevezték a Nílus partján növekvő zöld füvet, amelynek fogyasztásától immunrendszerük átlagon felülivé erősödött.

Írásos emlékek az Ótestamentumban található Dániel könyvéből származnak, mely Nebuchadnezzar királyt (Kr.e.: 630-562) említi, aki 7 évig fűféléket fogyasztva nyerte vissza mentális tisztaságát és testi erejét.

Emellett bizonyítékok támasztják alá, hogy a nyugati világ népei (maják, inkák, aztékok) és a Kárpát-medence lakói is előszeretettel egészítették ki étkezésüket a búzafűvel.

A középkor idején a fűfélék, így a búzafű is háttérbe szorult. Jelentőségét „csak” a XX. századra nyerte vissza, mégpedig Edmund Bordeaux Szekely révén, aki lefordította Dániel könyvét, így hozzájutott az egészséges táplálkozás alapjaihoz. („The Essene Gospel of Peace”)– 1900-as évek eleje – címen kiadta saját könyvét, melyben kifejtette a zöld növények fogyasztásának fontosságát. Könyvének fő tanítási szándéka:

„Az első könyv fő tanítása: Ne öld meg az ételt főzéssel. A negyedik könyv fő tanítása: minden fű jó az embernek, de a búzafű a legjobb az ember számára.”

Ezt az elképzelést folytatva Dr. Charles F. Schnabel amerikai agrárkémikus már kutatásokkal bizonyította a búzafű hatását. Egy haldokló tyúkot táplált a hajtásnak indult búzafűvel, amely nemhogy felépült betegségéből, de sokkal több tojást is rakott „egészséges társainál”. Az eredményeken felbátorodva termeszteni kezdte a búzafüvet, és szárított formában családjával, szomszédjaival diéta mellett fogyasztatta. Az elkövetkező években Schnabel újabb kísérleteket végzett tyúkokon, hasonló eredményeket elérve, mivel a tojt tojások száma a duplájára nőtt. Ez követően reklámozni kezdte „felfedezését”, hogy bevezesse a malomiparba, a gyógyszer-, vegyiparba illetve az élelmiszeriparba. Promóciójára két nagy cég figyelt fel, akik befektettek egy tágabb fejlesztésbe, hogy áruba bocsássák a búzafüvet, mint terméket az emberek és állatok számára. Végeredményként a ’40-es évekre a búzafüvet már szárítva dobozokban, tárolóedényekben árulták Amerikában.

Bár Schnabel kutatásai alátámasztották a búzafű jótékony hatását az immunrendszerre, de az „igazi” áttörést Ann Wigmore ért el. Több problémás betegségben szenvedett (migrén, ízületi gyulladás, vastagbélrák), mikor megismerkedett a búzafűvel. Folyamatos fogyasztásának köszönhetően ezek a panaszok enyhültek, majd megszűntek. Ezeken az alapokon felbátorodva 1963-ban megalapította a Hippokratész Egészség Intézetet, ahol már a búzafűnek a préselt levét fogyasztották daganatos betegek – sikerrel! A különböző sikereinek köszönhetően 1971-ben a Nobel alapítványtól kitüntetést kapott a sejtek, és a szövetek helyreállítása, és megfiatalítása terén. Kitartó munkásságának köszönhetően világszerte megismerték a búzafüvet – és annak „levét” – a gyógyulni-, és a betegségeket megelőzni akarók.

Termesztése

Schnabel kutatásaira, és Ann Wigmore tapasztalataira alapozva manapság már bárki képes otthonában búzafüvet termeszteni. Hátránya, hogy a frissen préselt tönkölybúza gyorsan oxidálódik, így a benne lévő élő enzim tartalmát könnyedén elveszti. Ezért szükséges nap mint nap préselni az otthon termesztett búzafüvünket.

Fogyasztása

A learatott búzafüvet mindenképpen préselve – legalább is a levét kinyerve – kell fogyasztani, mivel a növényi rostok az emberi gyomor számára megemészthetetlenek. Ebből adódóan szükséges egy présgép beszerzése, amivel kipréselhetjük a számunkra elfogyasztható búzafűlevet . (De lehetséges turmixgéppel, vagy húsdarálóval is felaprítani, majd a levét lecsöpögtetni, átszűrni.) Az otthon termesztett és learatott búzafüvet kb. 1 hétig tárolhatjuk hűtőben – ami károsodással járhat -, és mindennap ki kell préselni.

Napi dózisok:

A fogyasztók napi dózisa préselve 4-8 evőkanál, de a feldolgozott búzafüveket más-más mennyiségben fogyaszthatjuk.

Pl.:

• Por vagy tabletta kiszerelésben napi 1 tabletta az ajánlatos.
• Folyadék állagú kiszerelésben kb. 30 ml-t javasolnak.
• Koncentrált állapotban napi 20 gramm.

A feldolgozott búzafüvek és búzafűlevek az előírt dózisokban, mennyiségben fogyasztandók.

Komolyabb betegségek esetén (orvosunkkal való egyeztetést követően) a dózisok megnövelhetőek akár a duplájára vagy a négyszeresére, amit üres gyomorra, és étkezés előtt kell elfogyasztani. Méregtelenítés vagy diéta idején a magasabb adagolás miatt egyesek émelygést, hányingert érezhetnek.

Jótékony hatások

A búzafűlé bevitelét követő jótékony hatások:

• megerősíti az emésztő rendszert
• megelőzi a daganatos betegségek kialakulását,
• cukorbetegség esetén hatékonyan segít
• csökkenti a szívproblémák előfordulását
• gyógyítja a székrekedést
• fogyaszt
• méregtelenít
• vértisztító hatású
• segít migrén esetén
• csökkenti a klimax okozta rossz közérzetet

A búzafűléről a legismertebb és leggyakrabban emlegetett vélemény, hogy 1uncia préselt búzafűlé kb. 1 kilogramm zöldség tápértékével egyezik meg (aránya így 1:35), és még így is a belőle elérhető  vitamin és ásványi anyag tartalma magasabb, mint pl. a brokkolié vagy a spenóté.

Méregtelenítő és fogyasztó hatás

A búzafű immunrendszer erősítő hatása mellett nagyon sokan méregtelenítő tulajdonsága miatt is préselik és fogyasztják nap mint nap. Egy kellőképpen összeállított étrend kiegészítve a búzafűlével, segíti rendezni az anyagcserét, így megszabadítva a szervezetet a káros anyagoktól. A benne lévő enzimek, ásványi anyagtok és vitaminok mind-mind elősegítik, hogy a sejtaktivitás megélénküljön, és a káros anyagokat a szervezet ne zsírként raktározza el, hanem eltávolítsa. Ennek hatásaként jelentkezik a fogyás, mint “mellékhatás”. Azon fogyasztók, akik méregtelenítő kúrába kezdenek, a lerakódott salakanyagok felszabadulnak, és távoznak a testből. Az így felerősödő, és normalizálódó sejtaktivitás hatására az anyagcsere rendezettebb és rendszerezettebb lesz. Ennek következtében elképzelhető – tapasztalták már a fogyasztók -, hogy a zsírrétegből láthatóan vesztettek, így súlyukat normalizálják.

Írta: Ordódy Eszter