Idővel rájössz, hogy két lelkiismereted van. Az egyik, amit beléd nevelt a világ: ez a másoknak való megfelelés érzése. És a másik: a saját lelkiismereted, amely sohasem bán meg olyan dolgokat, amiket nem kell megbánnod. Még ha mindenki elítél érte, akkor se.
Aki a sorsa útján jár, gyakran törvényszegő. Olyasmit tesz, amit sem apja, sem anyja, sem a társadalom nem helyesel. Ami miatt „nem nézi jó szemmel” a világ. Mégis megteszi, mert arra vezet az útja. Ilyenkor minden nevelésünktől kapott morális szabály érvénytelenné válik. A „bűnös” Dávid király elszerette a szomszédjában élő hadvezére feleségét, Bethsabét. Ebből a csúnya házasságtörésből, s egyúttal a Biblia legnagyobb szerelméből született Salamon király, és családi ágon maga Jézus Krisztus is. Úgy is hívta a nép: Dávid fia.
Más lenne az egész történelem, még a Messiás származása is. A hívő Dávid bocsánatot kért Istentől a bűnéért, az igazi Dávid azonban nem tett mást, csak szeretett. És ez mindent felülírt benne.
Figyeld a lelkedet: melyik hangod üzen neked, hogy amit teszel, az helyes-e, vagy helytelen? Csak az igazi hangodra hallgass! A másikat csak bánd meg – de az elsőt azt kövesd.