Mindig várunk valamire.
Várjuk a nyarat, ha hideg van, várjuk a telet, ha meleg van.
Várjuk a hétvégét, majd hétfőn már a következőt. Pedig kb. 4000 hétből áll a teljes életünk (már aki megéri a közel 80 évet). Ugye, hogy nem is sok?
Várjuk a hó végét, a következő hónapot…
Várjuk a nyaralást, az új munkát, a hét szűk esztendő végét, a következő népszavazást, hátha az újak jobbak lesznek.
Várjuk, hogy jó legyen, várjuk, hogy más legyen… …közben pedig az élet nem vár, hanem szépen elmegy mellettünk!
Sok esetben, amit vársz, el sem jön, csak egy a biztos. Az pedig előbb-utóbb beköszön!
Tehát élj a mának, élvezz minden pillanatot, ne foglalkozz a rosszal, csak a jót lásd. Legyél most boldog, ott, ahol éppen vagy! 🙂