Az embert mindig is foglalkoztatta a halál utáni ismeretlen titokzatosság, és ma már nagyon sokan vannak meggyőződve arról – amit többek között a buddhizmus is tényként kezel –, hogy földi halálunkkal nem ér véget életünk és fejlődésünk. A test ugyan elpusztul, ám a lélek egy másik időben, helyen és testben folytatja küldetését. Lehetséges az újjászületés? Van élet az élet után? Ezek olyan kérdések, melyeket a tudomány évszázadok óta feltesz, a keleti vallások pedig tényként kezelik őket. Van-e egyáltalán igazságalapjuk? Ha alaposan megvizsgálunk egy-egy reinkarnáció-gyanús esetet, rálelünk olyan közvetett bizonyítékokra, amelyek alátámasztják a jelenség létezését.
Újraszületés – újjászületés két különböző dolog
A reinkarnáció ma az egyik leginkább vitatott dolog, ami a megmagyarázatlan jelenségek tárgykörébe tartozik. Rejtélyes mivolta és a halállal kapcsolatos összefüggése nyomán ma sokakat érdekel a kérdés: Mi lesz velünk halálunk után? Létezik-e a lélekvándorlás? Legelőször is tisztázni kell egy alapvető félreértést. Sokan azt hiszik, van újraszületés. Ez tévedés. Újraszületés nincs. Újjászületés van! Mi a kettő között a különbség? Az újraszületés azt feltételezi, hogy én XY (akinek most hiszem magam) valamikor újra meg fogok születni. Ugyanezzel a személyiséggel, ugyanezzel a tudattal, ugyanilyen tulajdonságokkal, ugyanezzel az egóval. Nem nehéz értelmezni, csak meg kell tanulni. Az újjászületés ezzel szemben azt mondja, hogy ÉN (AKI, azt hiszi, hogy ő XY) új testben, új személyiséggel, új tudattal, új tulajdonságokkal és új egóval újra meg fogok születni. Ha meghalsz, jelenlegi szerepednek egyszer és mindenkorra vége, soha nem fog újraszületni, egyszeri és megismételhetetlen, azonban mégsem semmisül meg. A reinkarnáció az ismétlődő születés és halál folyamata, amely során a lélek életről életre, egyik testből a másikba vándorol, egyszer emberi, másszor pedig állati, vagy növényi létformát elfogadva.
Most pedig térjünk át a bizonyítás szintjére
A reinkarnációt és az abban hívőket gyakran éri az a támadás, hogy a lélekvándorlás nem létezhet, mert nincs rá megfelelő bizonyíték. És, mint tudjuk, sokan úgy gondolják, hogy amit nem lehet bizonyítani, az nem is létezik. A materializmusba kapaszkodó, tévhitben élő „vaskalapos” tudósok többsége vélekedik erről így, mellőzve azon emberek elbeszéléseit, akik meg vannak győződve arról, hogy az ő lelkük már egy vagy több vándorláson ment keresztül.
Bizonyíték. Ez a szó rendkívül szubjektív, ugyanis vannak, akik csak azt tekintik bizonyítéknak, amely közvetlenül bizonyítja a feltételezést, és vannak, akik a közvetett bizonyítékot is hitelesnek tekintik. Ha bepillantunk a modern fizika, kémia és csillagászat legújabb kutatási területeire, azt tapasztaljuk, hogy nem egy hipotézist közvetett módon bizonyítanak, mivel a technika jelenlegi állása szerint még nem rendelkeznek olyan műszerekkel, melyek közvetlenül mérik a bizonyítani kívánt feltételezést. Ezért olyan módszerekhez folyamodnak, hogy több különböző mérési megfigyelésből következtetik ki a tapasztalati tézist, mely mindaddig fennáll, míg fel nem bukkan egy antitézis. A matematika pedig használja az indirekt bizonyítást, ami azt jelenti, hogy tételezzük fel az ellenkezőjét, s amennyiben az nem nyer bizonyítást, úgy az előző állítás az igaz. A reinkarnáció sem holmi légből kapott gondolat, vagy pusztán feltételezés.
Most lássunk 14 olyan közvetett bizonyítékot, ami alátámasztja a lélekvándorlás létezését
Akik közvetlen bizonyítékokra várnak, azokkal közlöm, hogy hiába türelmesek, mert egyszerűen azok beszerzése ilyen jelenség esetébe − természeti törvényszerűségek miatt – szinte lehetetlen feladat. A következő tények színes világa és különbözősége eléggé mélyen alátámasztja a reinkarnációról alkotott hiteles képünket és filozófiánkat. Lássuk hát… Komoly, szavahihető emberekben, akiket a klinikai halál állapotából hoztak vissza, hirtelen emlékek merültek fel korábbi életeikből. Korábbi életére tehát számos ember emlékszik, ám némelyek csupán álomnak vagy képzelgésnek hiszik az ilyesmit. Aztán ott vannak az ún. regressziós hipnózisban történő visszavezetések is,amelyek többségét szakértők magnó-, illetve videofelvételen őrzik. Ezek a felvételek tehát szintén az előző életekről tanúskodnak, hiszen a mély, álomszerű hipnózisban lévő páciens hangosan számol be múltbéli események átéléséről. A vele a múltban történt cselekmények és események sorát a hipnózis során a jelenben megélt valóságként beszéli el, úgy írja le, mintha az most zajlana.
A fent említett két emlékezési lehetőségen kívül azonban még több is létezik. Az előző karmákra gondolás és emlékezés metódusai fellelhetők mély, meditatív állapotban is, vagyis külső segítség nélkül, ám ekkor félig-meddig öntudatlan állapotban tapasztalhatjuk meg a múltbéli történéseket. A meditatív elmélyülés állapota során érzékelt előző életek sokasága bukkanhat fel. E három módszer tehát lehetőséget ad arra vonatkozóan, hogy bepillanthassunk a múlt sötét, ám el nem veszett varázslatos titkaiba.
Az emberi agy nem csak száraz múltbéli történésekre képes visszaemlékezni, hanem pusztán jelen időben képessé válhat arra, hogy a múlt egyes karmáiban szereplő helyeket, tájakat ismerjen fel. Az ún. deja-vu érzés, illetve élmények („már láttam”) során előtörhetnek olyan emlékek, amelyek azt a különös megérzést keltik, hogy az adott helyszín, épület vagy környezet korábbi életek ismerős tényezője volt. Ilyen esetekben az ember felismer egy addig sohasem látott helyet, tökéletesen tájékozódik ott, mintha meghitt, ismerős tájon járna. Nem véletlenül. A reinkarnáció egyik alapvető ékköveként ismert deja-vu érzés jelentős bizonyító erővel bír, mert az alany kvázi elég nagy pontossággal határolja be és azonosítja a szűkebb értelemben vett környezet valamely fizikai elemét.
Az ötödik megállapítás a kisgyermekek szerepét emeli ki. Nyolc éves kor alatt lévő kisgyermekek sokszor más szülőkről, ismeretlen tájakról, helyekről és szituációkról beszélnek. Különös és érthetetlen dallamokat énekelnek, esetenként nem érthető, idegen nyelven beszélnek. E szakasz korai stádiuma hihetetlen módon még őrzik az előző életből fakadó emlékeket, és bár foszlányokban vagy részleges képeket közvetítve jelennek meg ezek, tökéletesen rávilágítanak arra a felismerésre, hogy ezek az emlékek kizárólag előző életekből származhatnak. Mások a reinkarnáció bizonyításakor beérik az álmok során szerzett élményekkel, és bár ezek nem a legmegfelelőbb pozíciók, megállapíthatjuk, hogy meghatározott személyeket és helyeket írnak le.
Ide tartozik a jóslás képessége is. Különböző személyeknek az előrejelzése, megjövendölése, akik magukról meghatározott dolgokat állítanak. Olyan jóslatok ezek, amelyek az előző, illetve a következő inkarnációt prognosztizálják. De ott vannak a különböző fizikai utalások is. Bizonyos testi jegyek, például anyajegyek egy korábbi életben történt szenvedésre, vagy a későbbiek során bekövetkezett halál körülményeire utalhatnak. De a leggyakrabban egészen máshonnan szerzünk tudomást előző életünkről. Sokszor hobbikból, kedvelt úti célokból, szeretett zenékből, indokolatlan félelemből, vagy egy előző élet tudat alatti emlékeiből következtethetünk meghatározott helyekre, időkre, ahol, és amikor egy illető élhetett. A jelen viselkedési mechanizmusainak többsége tehát a múltban gyökerező hatást kapott, ily módon vetül ki mostani életszakaszunkra. A következő tényező is főleg ezt a magatartási kompozíciót tartalmazza.
A fóbiák – a különféle dolgoktól, helyzetektől, körülményektől való beteges iszonyodások – is sokszor az előző életek feldolgozatlan problémáira vezethetők vissza. A visszatérő negatív motívumok jó része is az előző karmát képezi, nem maradhatnak ki tiszta elemek. De furcsa módon nem csak mi magunk foghatunk hozzá a rejtély megoldásához. Segítségül hívhatunk néhány médiumi képességekkel megáldott személyt. Az ún. látó emberek gyakran például az aurából is megállapíthatják a korábbi inkarnációkat. Ez rizikós dolog, de képet adhat a további emlékek felelevenítésére. Spirituális kijelentések, kinyilatkoztatások, amelyek a túlvilágról származnak, néha szintén megerősítik a korábbi inkarnációkat. A reinkarnáció igazolása az inkarnációs emlékek helyeinek esetleges tárgyi bizonyítékainak a felkutatása, melynek eredményeképpen az adott személy felismeri emlékeinek realitását a környezetben. De gyakran hipnózis alkalmával is előfordultak különös dolgok, például bizonyos emberek hipnózis alatt, idegen, soha nem tanult nyelven beszéltek. Ezekre mind-mind volt már példa a világban…A reinkarnáció és a karma tana egyszerre magyarázata és igazolása világunk nyomorúságának és örömteliségének. Istenben nincs helye a gonosznak, egyedül önmagunk vagyunk felelősek a sorsunk alakulásáért. Keresztény környezetben nőttünk fel, és azt gondoljuk, csak egy életünk van. Ha valamiről még sohasem hallottunk, attól még létezhet. S amikor egyszer csak a többszöri újjászületés lehetséges voltáról értesülünk, akkor kézzelfogható bizonyítékokat követelünk. A többszöri újjászületés elfogadásának akadályát nem a konkrét bizonyítékok hiánya jelenti, hanem korlátozott életszemléletünk és a tagadáshoz való ragaszkodás. Legszembetűnőbb példa erre a kisgyermek „dackorszaka”: Szereted a krumplifőzeléket? Hiszel a reinkarnációban ? Nem! Nem! Kóstoltad már? Meggyőződtél róla, hogy nincs? Nem, de tudom, hogy az rossz ízű. Nem, de tudom, hogy nincs.
A buddhisták hisznek a lélek újjászületésében, halhatatlanságában. A lélek elpusztíthatatlan, így a fizikai test halála után sem szűnik meg létezni. De a reinkarnáció létezésének realitását csak akkor ismerjük majd fel igazán, amikor egyre inkább azt érezzük, hogy a lelkünk súlyát kitevő 21 gramm hirtelen emelkedni kezd, és…
Forrás:www.noiportal.hu