Az előzmények 2013-ban
Több száz millió forintot kellene fizetnie 30 családnak:
Évekkel ezelőtt lakásokat vásároltak Szegeden, Makón. Az építési vállalkozó úgy szerződött a bankkal, hogy fedezetként kínálta az időközben eladott lakásokat. A bank a hitelt a nemfizetés miatt felmondta, most a lakástulajdonosok kötelesek helytállni.
A bíróság 2012 év végén kimondta: a családoknak tűrniük kell otthonuk árverezését. Az elkeseredett családok azért, hogy ne kerüljenek az utcára, levelezésbe kezdtek a Raiffeisen Bank Zrt.-vel.
Az MKB és az Erste valódi segítséget nyújtott a jelzálog károsult családoknak, míg akik a Raiffeisen bankkal voltak szerződésben egyezkedés nélkül, azonnal el akarták árverezni lakásaikat.
– A szerződések első oldalán az szerepelt, hogy a lakás per- és tehermentes. Pár oldallal később írtak a projektfinanszírozásról. Az ügyvédek miért nem figyelmeztettek, hogy megtévesztő a per- és tehermentes kijelentés az első oldalon? Miért nem írták egyből az első oldalra, hogy jelzáloggal terhelt lakást veszünk? – kérdezték többen. – Azt még elfogadom, hogy egy jogász tévedhet. De harminc?!
A napokban nem a paprikáról, hanem újra a korrupt ügytől lett híres Szeged.
Végrehajtóhoz került a szegedi lakástulajdonosoknak az ügye.
A Korondi Projekt Kft. 400 millió forint keretjelzálog-hitelt vett fel az építkezésre, viszont azt a vállalkozó nem fizette vissza. A lakásokat menet közben a jelzáloggal együtt értékesítette.
A pénzét követelő Raiffeisen Bank Zrt., mivel a vállalkozáson nem tudta behajtani a kintlévőséget, a lakókhoz fordult. A lakásaikat megvásárló Korondi utcaiak a jogerős döntés értelmében kötelesek tűrni a bank végrehajtását, de ez természetes, hiszen Magyarországon az emberekkel mindent megtehetnek.
– Ez egy igazságtalan döntés, amit nem vagyok hajlandó elfogadni. A bank most újra megveteti velünk a lakást, holott egyszer már kifizettük a teljes vételárat. Nincs emberség ebben az országban – mondta tegnap az egyik szegedi bírósági végrehajtó iroda előtt B. Gyuláné lakástulajdonos.
A súlyos beteg nő kerekes székhez kötött férjével évekkel ezelőtt vásárolt lakást az újszegedi Korondi utcában.
A társasházról 2011-ben kiderült, az építési vállalkozó nem fizette vissza a Raiffeisen Bank Zrt.-től felvett több száz milliós keretjelzálog-hitelt.
A bank a szerződésnek megfelelően a lakástulajdonosoktól kérte jussát, a 105 millió forintos követelést nyáron a Kúria is helybenhagyta.
A Korondi utcaiak ügye többévnyi pereskedés után került a végrehajtóhoz.
A lakástulajdonosokat 2015 január 12.-én arról tájékoztatták, mi várható akkor, ha nem tudnak egyezségre jutni a bankkal. Az alpereseknek 105 millió forintot, valamint 2,5 millió forint perköltséget kellene előteremteniük. A tájékoztatón 12-en vettek részt, többek között a Raiffeisen Bank Zrt.-t a korábbi eljárásokban is képviselő ügyvéd is.
A végrehajtó elmondta, az eljárás akkor is véget ér, ha a tulajdonosok kifizetik a bank követelését, valamint a végrehajtás költségeit. Elhangzott, a perköltséget a nyugdíjakból is letilthatja a végrehajtó.
A végrehajtó szavait halk sóhaj követte, többen megjegyezték, nincs pénzük. – A férjem kerekes székhez kötött, én többször kaptam már agyvérzést. Utcára tesznek minket. Kihez forduljunk most? Az emberjogi bírósághoz? – kérdezte a végrehajtót B. Gyuláné. Az idős asszony a választ meg sem várva sírva fakadt, a lehetetlen helyzettől többeknek könnyes lett a szeme.
A végrehajtó megjegyezte, emberileg megérti a panaszost, a jogi oldal viszont köti a kezét.
– A szívem szakad meg, de önök ettől nem lesznek előrébb – tette hozzá.
A másfél órásra nyúlt tájékoztatón a makói M. András arra volt kíváncsi, árverezéskor van-e elővásárlási joga az adósnak. Elhangzott, nincs elővásárlási jog, és az elektronikus árverésből is kizárják az adósokat. Megtudtuk, a Raiffeisein Bank Zrt. ajánlatot tett az adósoknak, ha azt elfogadják, elkerülhető az árverés. A résztvevők többsége azt mondta, az összeg így is túl magas, hiszen a bank 105 millió forintot követel 15 családon. A végrehajtó elmondta, az ingatlanokat a jogszabálynak megfelelően a becsérték 70, vagy bizonyos esetekben 50 százalékán lehet árverezni. Javasolta, aki tudja, saját maga adja el a lakást. Mint fogalmazott, így legalább pár millió forintjuk megmaradhat az adósoknak.
– Hol van itt az igazság? – kérdezte elkeseredve B. Istvánné, az egyik lakástulajdonos, amire a végrehajtó egykedvűen azt válaszolta: jogszolgáltatás van, nem igazságszolgáltatás.
Forrás: delmagyar.hu