Az FDI meghatározása szerint a fogászati amalgám összetétele: 50% folyékony higany és 50% fémpor, mely: legalább 65% ezüstöt, legfeljebb 29% ónt, legfeljebb 6% rezet, legfeljebb 2% cinket és legfeljebb 3% higanyt tartalmaz.
A higany és ón ötvözetből álló fogtöméseket már az ókori Kínában is alkalmaztak, körülbelül Kr. u. 600 körül. 1818-ban Louis Regnard egy 68 °C olvadáspontú, bizmutot, ólmot, ónt és higanyt tartalmazó amalgámot állított elő, melyet kis darabokban helyeztek a fogüregbe, majd ott egy felforrósított műszerrel olvasztottak egybe. Egy évvel később Charles Bell angol kémikus fedezte fel azt a lehetőséget, hogy ezüstdarabokat higannyal összekeverve alakítható pasztát hozhat létre. Ez a paszta később fémötvözetté keményedett. Townsend 1845-ben ezüst–ón amalgámot készített, melynek az optimális összetételét kísérletesen Black állapította meg 1896–ban.
E lassan kétszáz éves fogászati technológiának fő előnye, hogy olcsó.
Hátránya viszont az, hogy egy kevés higany a szájüregből mégis bejuthat a szervezetbe és ott számos hátrányos tünetet okozhat. Az amalgámtömésekből kijutó higany és réz (e két alkotóelem okozhat mérgezéses tüneteket) nem haladja meg a napi táplálkozással egyébként is a szervezetbe kerülő mennyiség felét. Mivel mai napig sem sikerült tudományos kísérletekkel bebizonyítani, hogy az amalgám káros hatást váltana ki a szervezetben, ezért továbbra is használatos, mint tömőanyag. A modern anyagok használata révén az amalgámtömés fokozatosan háttérbe szorul a fogászatban. További hátránya, hogy nem esztétikus.
Manapság számos kutatás, írás és cikk jelent meg az amalgám ellen, és mellette is.
Éppen ezért fontos, hogy tisztázzuk, milyen elvekhez tartjuk magunkat az amalgámtömésekkel kapcsolatban:
- Ha önnek új tömésre van szüksége, akkor már csak esztétikus, és nem amalgám tömőanyagot alkalmazunk.
- Ha az amalgám tömés cseréjére van szükség, akkor is esztétikus tömést készítünk.
- A régi amalgám tömés cseréjére van szükség abban az esetben, ha a tömés és a fog között szuvasodás fedezhető fel, azaz az amalgám tömés már nem tölti be feladatát.
- Esztétikai okokból is indokolt az amalgám tömések cseréje.
|
Miért, milyen esetben javasolt kicserélni az amalgámtöméseket? A régi amalgámtömések ún. széli záródása egy idő után elégtelenné válik. Ez azt jelenti, hogy a tömés és a fog (az üreg oldala) között rés képződik, amelyen keresztül szuvasodás indul meg. A szuvasodás egy ideig nem észlelhető, hiszen tulajdonképpen a tömés alatt megy végbe. A folyamat egy ideig csak érzékenységben (eleinte például édességek fogyasztására jelentkező érzékenységben) nyilvánul meg. Később fogfájás lesz belőle, és elkerülhetetlenné válik a gyökérkezelés. |
|
