Egy jó sajtófotóból sugárzik a tartalom, készítője tudatos, egyedi, és az sem árt, ha van humora – utánajártunk, miben különbözik a Magyar Sajtófotó a Word Press Photo-tól, és vajon mi kell ahhoz, hogy egy kép befutó legyen.
A Magyar Sajtófotó Pályázaton idén is több száz kép ütötte meg a mércét – roma gyász, Balatond Sound, jégmadarak, Massa baleset, hogy csak párat említsünk a témák közül.
Az abszolút győztes a Roma gyász című sorozat és készítője, Szandelszky Béla, az Associated Press fotóriportere lett. A díjazott képeket már megnézheted a verseny honlapján – kattints, vagy látogass el a március 19-én nyíló kiállításra, ha látni szeretnéd például, hogy milyen a Balaton Sound alkonyattól pirkadatig.
Addig is, amíg végre élőben is megtekinthetőek lesznek a képek, utánajártunk, mit kell tudni a hazai sajtófotográfia legnagyobb seregszemléjéről. Mitől magyar? És mégis milyen a jó kép?
Stiller Ákos (HVG) – Balaton Sound alkonyattól pirkadatig
Dráma, öröm és humor
A Magyar Sajtófotó tulajdonképpen egy „csomag”: egyrészt egy pályázat, díjazottakkal, másrészt egy kiállítás több száz képpel, valamint egy könyv. „Ezek szervesen összekapcsolódnak, ugyanabból az anyagból merítenek – abból a több mint 12 000 képből, amelyet idén küldtek be a pályázatra” – magyarázza a Magyar Sajtófotó „kitalálója”, a kiállítás rendezője Szalay Zoltán, fotóriporter.
Tőle tudom meg, hogy korábban a közönség a World Press Photo kiállítással együtt láthatta a magyar sajtófotókat, de évekkel ezelőtt különváltak, nem véletlenül. „Míg a World Press alapvetően szenzáció-központú, meghökkent és letaglóz, addig a magyar kiállítás képeit úgy válogatjuk össze, hogy minél változatosabban mutassák be az életet: drámával, örömmel, humorral. Ez a fajta komplexitás a közönségnek is tetszik.”
Dr. Szentpéteri L. József (National Geographic Image Collection) – Jégmadarak
A Magyar Sajtófotó Kiállítás egyébként a Nemzeti Múzeum egyik leglátogatottabb tárlata. „Az emberek szeretnek visszapillantani, és élvezik, ha egy múltbeli esemény kapcsán más aspektusokat vesznek észre” – magyarázza László Ágnes, a kiállítás kommunikációs vezetője, és azt is elárulja: a MÚOSZ által meghirdetett pályázatra idén 535 fotós küldött összesen 12 493 felvételt, a díjakról héttagú zsűri döntött, három nap alatt.
Mitől lesz egy fotó “nyertes”?
Szalay Zoltán azt is elmondta a Díványnak, mitől lesz befutó egy kép a pályázaton.
Legyen magyar vonatkozás
Nem feltétel, hogy a fotós magyar nemzetiségű legyen, az viszont igen, hogy vagy ő, vagy a fényképei valamilyen formában kötődjenek Magyarországhoz. Jó példa erre az idei díjazottak közül Sopronyi Gyula Árvaház Havadtőn című sorozata – a képeket egy romániai falu árvaházában készítette, amelyet többek között a Magyar Református Egyház is támogat. Magyar vonatkozása van annak a – szintén győztes – sorozatnak, amely Afganisztánban készült: a fotós, Szandelszky Béla egy olyan páncélozott járműből fényképezte a környezetet, amelyet a magyar békefenntartók használnak. És érkeztek képek kínai fotóstól is, aki Magyarországon élő kínaiakat örökített meg.
Felkészültség
Szalay Zoltán szerint a jó kép alapismérve, hogy sugárzik belőle a humánus tartalom. Nem a megörökített esemény az elsődleges, hanem maga a fotó, amely egyrészt tükrözi, másrészt hozzá is ad valami pluszt az ábrázoltakhoz. Például a kompozíció által, amely összefogja a fotót, és „elmondja”, mit látunk rajta. A technika is lényeges, de nem minden! „Pár éve terjedt el az a fotó-típus, amelyen egy úszó buborékot tol maga előtt. Korábban nagy teljesítménynek számított elkapni egy ilyen pillanatot. Most már azt mondom: ha a mai technikai feltételek mellett egy fotós egy hossz alatt nem tud legalább öt ilyen képet készíteni, nincs helye a szakmában” – jelenti ki Zoltán.
Jó fotós, vagyis egyedi gondolkodásmód
És azt is tegyük hozzá: jó fotó nincs jó fotós nélkül – elengedhetetlen az egyedi gondolkodásmód, a humor, a fotós legyen spontán, de emellett felkészült és tudatos is. Szerencse is kell, de csak az tud élni vele, aki várja a pillanatot, vagyis nem csak úgy kattintgat – egy jó kép ugyanis csak a legritkább esetben készül így.”
Forrás: divany.hu