A génjeinket nem okolhatjuk az elhízásért – sokkal fontosabb, hogyan táplálkoztunk az életünk első 1000 napjában.
Először rendezett nemzetközi konferenciát a Nestlé Nutrition Institute (NNI) Budapesten és a kelet-közép-európai régióban, amelynek témája az élet első 1000 napjának táplálkozása volt. A táplálkozástudomány legnevesebb kutatói, 187 gyermekorvos és kutatóorvos érkezett Kelet-Közép-Európából és a Baltikumból Budapestre az NNI által szervezett tudományos eszmecserére.
Elhízott csecsemőből elhízott felnőtt lesz? Jó esély van rá
A konferencián elhangzott: a fehérje az egyik legfontosabb makrotápanyag, amely szükséges az emberi test fejlődése és egészsége szempontjából, de túlzott bevitele csecsemőkorban növeli a felnőttkori elhízás kockázatát.
Dr. Berthold Koletzko professzor, német táplálkozáskutató előadásából kiderült, hogy a felnőttkori elhízás az esetek 30 százalékában a túl gyors csecsemőkori súlygyarapodásra vezethető vissza, amely összefüggést mutat a korai magas fehérjebevitellel – az elhízás szövődményei pedig minden ötödik elhalálozásért tehetők felelőssé a világon.
A génjeidet okolod a kövérségért? Nem jó ötlet
Ugyanakkor a konferencia egy másik fontos bejelentése volt, hogy a gének csupán 1%-ban befolyásolják a felnőttkori egészségi állapotunkat, az elhízásra való hajlamunkat – szemben a korábbi elmélettel -, életünk első 1000 napjának táplálkozása viszont befolyással lehet a fiatal- és felnőttkor életminőségére.
Forrás: privatbankar.hu