Ne felejtsd el megenni a héját!??? – Valóban egészséges?

A napokban találkoztunk egy írással, ami arra buzdít, hogy például a banán héját is érdemes megenni, mivel a szervezetünknek igen hasznos lehet.

fruits

Utánajártunk, hogy valóban hasznos-e a déligyümölcsök héjának felhasználása fogyasztása.

“A legtöbb gyümölcs, zöldség héját általában gondolkodás nélkül dobjuk a szemetesbe, legjobb esetben a komposztba. Azonban, ha odafigyelünk arra, hogy bio-zöldséget, gyümölcsöt válasszunk, akkor azok héja igencsak sok értékes tápanyagot tartalmaz.”

Bizonyára mindenkinek megfordult a gondolatában, hogy Bio déligyümölcsöt itthon kereskedőtől beszerezni valószínűleg lehetetlen, mivel déligyümölcs, és utaznia kell, hogy eljusson hozzánk, ezért vegyszeres.
Másik gondolat, ami megfordulhat az ember fejében, hogy honnan tudjam, hogy a bio az valóban bio? Vagy csak egy szép szó a terméken, aminek minősítését korrupt világunkban akármire ráírhatják?

A déligyümölcsök hosszú utat tesznek meg, míg elérnek az itthoni fogyasztóhoz, így fokozottan ki vannak téve a penészgombák támadásának. Ezért bevett módszer, hogy szüretelés után különböző gombaölőszereket tartalmazó viasszal kezelik.

A déligyümölcsökkel nem csak sok vitaminhoz jutunk, de héjuk elfogyasztása esetén veszélyes vegyi anyagok is a szervezetünkbe kerülhetnek.

De butaság azt hinni, hogy a szerek hatása megáll a gyümölcs héjánál.
A déligyümölcs nagy része Brazíliából jön, ahol a földek európai törvény szerint mind szennyezettek.

Milyen veszélyes anyagokról van szó?

A kérdéses gombaölőszerek egy csoportja az aromás szénhidrogénekhez tartozik: ilyen a bifenil (E230), az orto-fenil-fenol (E231), és a nátrium-orto-fenil-fenolát (E232). Gyakran használják még a célra a tiabendazolt (E233).

Közös bennük, hogy emberi egészségre gyakorolt – főleg a kumulatív – hatásukról mindez idáig nincsenek kielégítő vizsgálati eredmények. Viszont állatkísérletekben, továbbá a szerekkel nagy mennyiségben érintkező munkásoknál megfigyeltek különböző negatív reakciókat, elsősorban bőrreakciókat.

Ennél komolyabb probléma is lehet velük. Egy 2001-es japán tanulmány szerzői azt találták, hogy a tiabendazol egereknél vesekárosodást, a húgyhólyagban pedig hiper- és metapláziát okozott (jóindulatú szövetfelszaporodás, amely a rák megelőző állapotának számít). Egy másik, 2002-ben publikált, szintén japán vizsgálat szerint pedig, amely 39 különböző élelmiszeradalékra terjedt ki, a bifenil, a nátrium-orto-fenil-fenolát, és a tiabendazol is károsította a kísérleti egerekben a gyomor-béltraktus szerveinek DNS-ét.

Szintén szüret után kezelik a déligyümölcsöket az imazalil nevű növényvédőszerrel, amelynél állatkísérletekben libabőrösséget, izomkoordinációs zavarokat, remegést, émelygést, hányást figyeltek meg. Egy 2001-es angol toxikológiai értékelés szerint a szer patkányoknál a máj kóros megnagyobbodását okozta, és megzavarta a pajzsmirigyműködést. Embereknél kontakt dermatitiszről (a bőrrel közvetlenül érintkező idegen irritáló anyagok által kiváltott bőrreakció) találhatók adatok.

Megemlítendő még a prokloráz nevű gombaölőszer, amelyet a brüsszeli Comité Scientifique de Toxicologie, Ecotoxicologie et l’Environnement (Toxicitási, Ökotoxicitási és Környezetvédelmi Tudományos Bizottság) egy 2004-es jelentésében „a belső elválasztású mirigyeket potenciálisan zavaró” hatású növényvédőszerek közé sorolt.

A képet bonyolítja az a tény, hogy ezeket az anyagokat általában kombinálva alkalmazzák, így hatásuk összeadódhat. Több helyen megemlítik például, hogy a tiabendazol és a bifenil, illetve a tiabendazol és az orto-fenil-fenolát kombinációja esetében fokozott a hólyagrák kialakulásának esélye.

Mely gyümölcsök és gyümölcsrészek érintettek?

Nem csak a narancsot, a mandarint, a citromot és a grépfrútot, de a banánt is kezelik az említett tartósítószerekkel!

Az érvényben lévő szabályozás szerint a citrusfélék felületi kezelésére használt gombaölőszerekről a vevőt tájékoztatni kell. Ennek előnyét persze legkönnyebben akkor élvezhetjük, ha olyan terméket vásárolunk, amely eredeti csomagolásban van. Máskülönben el kell kérnünk a szállítmányra vonatkozó hivatalos papírokat a forgalmazótól, ami könnyen belátható, hogy elég lehetetlen helyzetet teremthet vásárlás közben.

Az aromás szénhidrogének régen az engedélyezett élelmiszeradalékok kategóriájába tartoztak, ennek köszönhetően rendelkeznek E számmal. Egy 2003-as EU-ajánlás azonban megváltoztatta a státuszukat, és a növényvédőszerek közé sorolta őket. A gyakorlatban egyelőre mindez mit sem változtat a helyzeten: mivel a citrusgyümölcsök felületi kezelése továbbra is engedélyezett, a fogyasztók tájékoztatására új jelölést azonban még nem vezettek be, a csomagoláson ma is gyakran élelmiszeradalékként és E számmal tüntetik fel őket.

Mivel az imazalil és a prokloráz egyértelműen a növényvédőszerek kategóriájába sorolható, és E számuk soha nem is volt, a nevükkel szerepelnek.

Az imazalilnek rák kockázata van valamint szerepel az US EPA fejlődési és szaporodási képességeket károsító anyag listáján, mégis használják.

Egyedül a banán lehet kivétel: ott például nem kötelező feltüntetni, hogy tiabendazollal kezelték, valószínűleg azért, mert ennek a gyümölcsnek a héját nem szokás elfogyasztani, és itthon nem is ajánlott.

Mielőtt azonban illúzióink lennének, hogy egykönnyen találunk kezeletlen bio déligyümölcsöt, álljon itt néhány adat egy 2005-ös hivatalos kormányzati jelentésből az Egyesült Királyságból.

A Government Pesticides Residue Comittee (növényvédőszer-maradványokat vizsgáló kormánybizottság) minden vizsgált narancsban talált szermaradványokat. Ezek mennyisége az esetek több mint egyharmadában túllépte az EU és az Egyesült Királyság által engedélyezett határértékeket. Az imazalil esetében például a minták 79%-áról állapították meg ez utóbbit.

Nálunk se jobb a helyzet, ugyanis 2007-ben az összes Magyarországon vizsgált citromban és grapefruitban találtak szermaradványt.

Vegyszermaradék-vizsgálatok Magyarországon

A biotermékek növekvő fogyasztását indokolhatja, hogy az Európai Bizottság által 2008 őszén publikált eredmények szerint 2006-ban az Unióban vásárolható élelmiszerekben minden korábbinál nagyobb arányban mutattak ki növényvédő szert. Az elmúlt öt évben közel 20%-kal emelkedett a szennyezett élelmiszerek aránya.

Aggodalomra adhat okot, hogy egyre több termékben egyszerre többféle hatóanyagot is ki lehet mutatni. Olyan terméket is vizsgáltak, amelyben összesen 29 különféle permetszer volt, bár mind a hatályos határérték alatt. A sok hatóanyag összeadódva akut mérgezést válthat ki a fogyasztóknál. A vegyszermaradékkal szennyezett minták aránya hazánkban az EU átlag felett van.

Zöld szervezetek heves tiltakozása ellenére 2008 szeptemberétől az EU megemelte a tolerálható vegyszermennyiséget az élelmiszerekben. Pedig a Greenpeace és a Global 2000 évi tanulmánya szerint a korábbi határértékek is veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre, különösen, mivel a többféle vegyszer hatása összeadódhat, sőt módosulhat.

Mit tegyünk?
Ha teljesen biztosra akarunk menni: ne használjuk fel, ne együk meg a héjat!

Forrás: tudatosvasarlo.hu, novenydoktor