Március utolsó hétvégéjén, 28-áról 29-re virradóan átállunk a nyári időszámításra, azaz éjjeli 2:00-kor 3:00 (UTC+1) óra lesz. Így vasárnap lesz az év legrövidebb napja, ugyanis az átállás miatt csak 23 órát fog tartani.
Ez az időeltolódás bizonyos változásokat idéz elő bioritmusunkban is, mi több, szakértők kutatásai szerint negatívan hat biológiai óránkra. Amerikai kutatók szerint a szervezet nagyon nehezen adaptálódik a nyári időszámításhoz – a legrosszabb helyzetben a korán kelők vannak.
10%-al nő az infarktus rizikója
Úgy tűnik, a szívinfarktus kockázata is nő 10%-al, mivel az átállás negatív hatással van a szívre. Ezt angol kutatók támasztják alá a New England Journal of Medicine-ben közölt tanulmányban. Emellett arra a következtetésre jutottak, hogy a szívinfarktus kockázata főleg az óraátállítás utáni héten nő.
Nő az öngyilkosság aránya a férfiak körében
Ausztrál orvosok szerint az óraátállással párhuzamosan nő az öngyilkosságra való hajlam a férfiak körében. A jelenség pedig az átállást követően több hétig figyelhető meg.
Fokozódik a stressz és alvászavarokat okoz
A Science lapban publikált egyik kutatásban a St.Louis-i Barnes Jewish Kórház kutatói azt közölték, hogy van összefüggés az alváshiány és a mentális egészség romlása között. Innen pedig arra következtettek, hogy a megszokottnál egy órával rövidebb alvás növeli a stresszt, amit az iskolában/munkahelyen tapasztalt koncentrációs nehézségek követnek.
Ki vezette be a nyári időszámítást?
A manuális időeltolás a brit születésű csillagász és rovarkutató, George Vernon Hudson elgondolásán alapszik, aki 1895-ben kezdeményezte ezt első ízben. Az idő egy órával való visszatekerésével az emberiség gyakorlatilag egy plusz órát kap a természetes fényből, így, mivel a szokásos ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, közel egy napos átlagos villamosenergia-fogyasztást lehet spórolni. A nyári időszámításba legelőször Németország kapcsolódott be az első világháború idején, 1916. április 30-án – eredetileg az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása céljából. Ugyanebből a meggondolásból gyorsan követte őt Nagy-Britannia és az USA is, majd Belgium és Dánia. Mára már világszerte 70 ország csatlakozott az óraátállítási rendszerhez, de van, ahol máig sem alkalmazzák (többek között Venezuela, Panama, az egyenlítői Afrika több országa, Szaúd-Arábia, Afganisztán, Nepál, Thaiföld, Kambodzsa, Észak-Korea és az indonéz szigetvilág egyes országai).
Magyarországon 1954-ben alkalmazták először, de 1980-tól vált egyetemessé.
Egyed Zsuzsanna