Sok-sok tanulmány foglalkozik ezzel a témával, de valójában döntés még nem született ez ügyben. Van, aki azt mondja inkább egészséges, mert az ujjpercek közötti folyadékból kiváló apró buborékok szabadulnak fel a ropogtatás közben, mások meg kifejezetten károsnak ítélik meg.
Az ízületek nagy része két csont között helyezkedik el. A két csontot védi az ízületi porc vagy üvegporc, amit ízületi tok foglal magába. A burkot egy folyadék, úgynevezett szinovális folyadék tölti ki, ez táplálja a porcot. Ebben találhatóak azok a bizonyos gázok: oxigén, nitrogén és szén-dioxid. A gázok nyomás hatására szabadulnak fel, ami segítségével megindul a mozgás. Ekkor hallható az a bizonyos hang. Ezt a gázok kipukkanása okozza. Erről még folyik a vita, mitől képesek ilyen nagy hallható hangot kiadni azok a kis buborékok.
Na akkor most mi ez? Rossz szokás? Stressz levezetés?
Sok ember van aki 10-20 éve ropogtat és semmilyen hatását nem érzi, de vannak olyanok is, akik azt rebesgetik, hogy műteniük kellett az ujjat e rossz szokás miatt. Sokan nem bírják megállni, sőt valaki tovább halad és a nyakát, hátát, csuklóját is ropogtatja. Ha már valaki nem bírja ki, tegye, úgyse lehet leállítani vele, mert egy idő után merevnek érzi a kezét és már nagyon érzi meg kell tennie újra. Egy csontkovács javaslata szerint felfelé húzva roppantsa ki az ember, ne nyomásra.
Sajnos eredmény még nem született, de biztosan mindenki várja már nagyon. A kérdés csak az, mi van akkor, ha mégse fog tetszeni amit hallunk? Meg fogjuk állni? Nem hiszem.
A lényeg, hogy senki se vigye túlzásba, de nincs akkor se baj, ha néha eleresztünk egy gázbuborékot az ujjperceink között. Egy rossz szokás, de belehalni nem lehet, vagy legalábbis még nem bizonyították.
forrás: edosszie.hu