Ki készítette az első kokárdát? Mi volt Landerer Lajos sötét titka? Ezekre és más érdekességekre is e cikkben fény derül!
Az első kokárdát Petőfi felesége Szendrey Júlia készítette. Az eredetileg a francia forradalom idején elterjedt jelkép magyar változata oly népszerű lett, hogy Pesten három nappal később már egy darabot sem lehetett kapni belőle. Az első kokárda helytelenül, a heraldika szabályait figyelmen kívül hagyva készült, ugyanis nem belülről, hanem kívülről indultak ki színei. A forradalmárok többsége egyébként ilyen kokárdát viselt, tehát egyáltalán nem követünk el bűnt, ha mi is követjük példájukat, ilyen „helytelen” kokárdával emlékezzünk hőseinkre.
Tudtad, hogy 12 pont már (valószínűleg) március 11-én elkészült? Irinyi azonban csak következő nap függesztette ki az Ellenzéki Körben. A tapasztalt politikusok megpróbálták elhalasztani kibocsátását, a fiatalok azonban a március 13-ai bécsi forradalom hírére döntöttek, nem küldik el előre Batthyány Lajosnak, nem várják meg a 19-ei József-napi vásárt sem, inkább már március 15-én cselekednek. A szöveg végleges verziója előtte egy nappal készült el, utoljára a „politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak” pont került bele.
Miközben a 12 pont összeállt Petőfi sem tétlenkedett. Március 13-ra elkészült a Nemzeti dal, azonban az első sora ekkor még így hangzott: „Rajta magyar, hí a haza”. A legenda szerint Szikra Ferenc hívta fel a figyelmet arra, hogy „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”
Petőfi több helyen elszavalta versét, azonban egy helyen biztos nem: a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Itt valószínűleg csak egy beszédet mondott, melynek sorai nem maradtak meg.
Na de hol nyomtatták ki a 12 pontot és a Nemzeti dalt? Mindenki tanulta, hogy Landerer Lajos nyomdájában, aki a márciusi ifjak fülébe azt súgta, hogy cenzori engedély nélkül ugyan semmit nem tehet, de a nyomdagépekből egyet lefoglalhatnának az ifjak. Nem véletlenül tette ezt Landerer, ő ugyanis császári besúgó volt, mint sok más nyomdásztársa! Így bebiztosította magát arra az esetre is, ha a forradalom győz, s arra is, ha a császáriak. Később egyértelműen a forradalom és szabadságharc oldalára állt, nála nyomtatták a híres Kossuth-bankókat is, ezért végül bujdosnia kellett a szabadságharc leverése után.
forrás: artsonline.hu