Jelenleg már van csontszövetünk, van alaktani és mechanikai alapunk, most pedig megtesszük az első lépéseinket. Mi is kell ehhez?
Hogy mozogni tudjunk, a két egymásra tekintő csontvégnek össze kell kötődnie. Ez az ízület, azaz a megszakított csont-összeköttetés. Amit a csontvégeket összekötő ízületi tok és a szalagok hoznak létre.
Általában egy ízület tartalmazza a következőket: Ízvégek, azok felszínét fedő ízületi porc, a már említett ízületi tok és az ízületi szalagok.
Ízvégek: legtöbbször az egyik domború, a másik ehhez illeszkedő homorú idom, amiket ízfejnek ill. ízvápának (caput- ill. cavitas) hívnak, ha nem szabályos alakú, akkor csak ízvégekről szól a leírás.
Ízületi porc (cartilago): az összenéző ízfelszíneket fedi az ízületi porc. Ez a csont porcos telepének, az előző levélben emlegetett epifízisnek az el nem csontosodott maradványa, üveg-vagy hialinporc. A vastagsága függ az ízület méretétől és mechanikai igénybevételétől, 1-2 mm-től néhány tizedmm-ig terjed, a felülete általában sima, de lehet dudoros is. És hogy ne legyen egyszerű, az ízfelszínt boríthatja rostos porc is, ilyenek a rágóízület, a medence-ízület porcfelszínei, a szegy-kulcscsonti ízület. Ezek nem olyan kemények, mint az üvegporc, jobban kopnak, és az életrajzi könyve alapján megtudtam Jackie Chan-ról, hogy egy gyakorlat közben sikerült a szegycsontját is kificamítania, tehát lehetséges, hogy eme ízületek megtanítsák nekünk, milyenek is ezek.
Ízületi tok (capsula): ez az a zsák, ami nem engedi elfolyni az ízületi folyadékot, és egy zárt mikrokörnyezetet biztosít. Emiatt igen kellemetlen, ha egy tömlő, vagy szalaghüvely begyullad, begennyesedik, mert nehezen pucolódik ki. Az egyik leggyakoribb az ínhüvely-gyulladás (tendovaginitis), ált. a kézháton manifesztálódik, hirtelen sokat, vagy folyamatosan sokat klaviatúrázó emberek nyavalyája ez. A számítógépesedés növekedése miatt ez egyre több embert érint, levelem végén erre is kitérek, csak nem szeretném törni a tematikai figyelmet.
A varrónőknek egyértelműek a tok méretei, a többieknek szólva, nyilvánvaló hogy kis mozgásterjedelemmel bíró ízületet kisebb, feszes „szoknya” borít, nagy mozgásokat kérő, változatos alakú ízület bő, mozgást megengedő tartalékredőkkel is rendelkezhet, és létrehozza az ízületi üreget. Ami valójában egy kapilláris rés, kóros folyamatként meggyűlhet benne vér, savós, gennyes izzadmány is, pl. egy nagykabátos vállra esés miatt. (mármint mi esünk akkorát, mint a nagykabát, kivitelezhetjük pólóban is). A tok szövete 2 rétegből áll: külső rostos, és belső synoviális rétegből, ami termeli az íznedvet, azaz a synoviát. Súrlódáscsökkentő szerepe van, valamint összetart, gondoljunk arra, amikor két mikroszkóp tárgylemezt egyszerűen a közéjűk cseppentett vízcseppel összetartunk.
Ízületi szalagok (ligamenta):tömöttrostos kötőszöveti kötegek, amik vagy az ízületi tok rostos részének a megerősödései, vagy az ízületi toktól független, de az ízülethez mechanikailag odavaló részek.
Végül a habnak való a tortára, a nem minden ízületre jellemző alkotóelemek. Rostporcos korongok és gyűrűbetétek, azaz discus-ok és meniscus-ok. A discusok két nem passzoló idomú ízvég közti eltérést töltik ki, ilyen van a rágóízületben és a szegykulcscsonti ízületben. Az ízületi üreget két részre osztják.
A meniscusok a térdízületben vannak, porc-sarlónak is nevezik, külső és belső van belőle, a combcsont és a sípcsont alaki eltéréseit egyenlíti ki, ha ez elkopik, akkor gyakorlatilag borul a statikája az egész csontváznak, billen a boka, tekeredik kismértékben a gerinc, az izmok túlfeszülnek, fájnak, vérkeringés, idegköteg-pozíció módosul, azaz nem lehetünk már jó táncosok, jégkorongozók. Ez mind ellensúlyozható alapos testi önismeret birtokában végrehajtott mozgássorozatokkal, persze a probléma megjelenésének az elején.
Vannak még a lapockán és a combcsont-medence-ízületnél ún. rostporcos ízvápaajkak, (labia) amiknek magasító szerepe van.
Minden bizonnyal a varrónők hiányolják a srejfolást megfogó gumikat, igazuk is van, mert vannak ízületitok.-feszítő izmocskák is, amiknek az a feladata, hogy megakadályozzák a hajlított oldalon ráncot vető bőszoknyás ízületi tok becsípődését.
Végül, de nem utolsósorban vannak ízületi tömlők és hüvelyek (bursae et vaginae synoviales). Zárt, lapos, belső felszínén ugyanúgy íznedvet termelő tömlőkről van szó, mint az ízületi tok, tkp. az is volt a minta, bár morfogenetikailag nem biztos. A két felszíne ezeknek egymáson könnyen elcsúszik, megkönnyítve két szomszédos terület elmozdulását egymáshoz viszonyítva. Ami lehet két izom, bőr és izompólya, izom és ín, ín és csont. És vannak az ízület üregével közlekedő tömlők, amit ha ízületnél van bursa, ha izom ina körül vagina néven emlegetnek. A fentebb említett ínhüvely-gyulladásra visszakanyarodva, elszámítógépesedett korunk körüli mondatomra utalok most, itt jön képbe a tapasztalati anatómia.
Munka lebonyolítás szerint ergonómiának nevezik azt, hogyha a munkahely és a munkaeszköz jelentette terhelés a lehető legkisebbre van kalibrálva. Pl. te faragod a markod méretére a baltanyelet. Itt a „klavizás” teréről írok, hogy tudjunk képet alkotni, mire való ez az egész. Tehát a jó munkahelyi környezet, azaz a világomat jelentő számítógép-asztal.
Helyes pozicionálás következik
Szék: telitalpon a comb vízszintes legyen, és férjen el, ne legyen az asztal alacsony, és a szék alacsony vagy magas, mert görbíti a hátat, egy idő után életminőséget rontó módon tud fájni. A könyök a testhez zárva, vízszintes az alkar, ebben a magasságban kell(ene) legyen a klaviatúra és az egér. A monitort egyenes háttal kell(ene) tudnunk nézni, a fej, ill. a szem tengelye is vízszintes. Azaz a monitorhoz se lefelé, se felfelé, sem pedig oldalra! nem nézünk. Banki alkalmazott ügyfelemnek az egyik irányba már zsugorodott a fejbiccentő izma, az ellenoldali meg kórosan bekeményedett, mivel a cége szabályai szerint az ügyfél és a kezelő közt nem lehet ott a monitor, rábazsalyogsz az ügyfélre, majd kitekered a nyakad, hogy lásd, mit írkálsz. Kíváncsi lennék, ha egy napot így kellene e főnökeinek dolgozni, vajon mikor szüntetnék ezt meg. Lehet, hogy már másnap. Egész-ségetekre!
Balogh Péter